Írói köszönetnyilvánítás.

Drága Olvasóim!
Elérkeztünk hát ide is, már nagyon vártam azt a napot, amikor el kezdem írni az új évadot.
Hosszú  utat tettünk meg idáig, most mégis nehezen szedem össze a szavakat..
Tavaly tavasz végén-nyár elején teljesen véletlenül találtam rá egy blogra, ami azóta is a kedvencem..
És akkor amikor végig olvastam, nagyon megtetszett ez a blogolás.
Ahogyan telt az idő, egyre biztosabb lettem abban,  hogy én is szeretnék blogot írni.  Ötletem az volt is, majd abból az egyszerű álomból összegyúrtam ezt a történetet.

Hatalmas  lelkesedéssel kezdtem bele,  az elején nem is gondoltam volna, hogy egyáltalán  valaki is olvasni fogja,  őszintén csak reménykedtem abban,  hogy valaki felfigyel blogomra.
Amikor megkaptam az első  kommentet, akkor  tényleg  olyan biztatást adott az illető,  hogy talán nem is gondola volna, és szép lassan jött a többi kedves hozzászólás, és akkor lettem teljesen biztos abban,  hogy nekem ezt tovább kell csinálnom.
Apránként egyre több csodálatos, kedves olvasó látogatott el ide,  így mindig vártam azt,  hogy rányomjak a 'közzététel'  ikonra,  és vártam a többi biztató, aranyos megjegyzést.
A blog talán az elején haladt gyorsabban, hisz nyári szünet volt. Amikor beköszöntött a szeptember, az iskola, úgy érzem akkor lassultam le,  mert nagyon sokat kellett tanulnom,  mert ez az év felfoghatatlanul fontos volt,  de azért igyekeztem a tanulás mellé beszorítani a blogolást.
Sokszor  éltem át úgynevezett érzelmi hullámokat, legfőképpen akkor, amikor lankadt az érdeklődés a blogom iránt.  Sokszor jutottam el arra pontra, hogy abba hagyom, mert szörnyen írok. 

Többször is emlegettem az egyik leges-legjobb barátnőmet, Noémit, aki szerencsére mindig mellettem állt, és biztatott,  hogy ne merészeljem abba hagyni.  Nagyon  hálás vagyok ezért,  nem is tudom elégszer mondani neki, hogy köszönöm!                  

Ti is sokszor támogattatok,  amit nektek sem bírok elégszer megköszönni!
Nem mondom, sőt tudom, hogy nem vagyok a legeslegjobb író,  csak azt mondom, hogy láthatóan  sokat fejlődött írásom.  A napokban olvastam vissza az első fejezeteket, meg a legújabbakat, és hát..szóval  azt hiszem tényleg fejlődtem.
Nagyon szerettem írni a szerelmes pillanatokat,  Harry és Elizabeth  kialakuló  szerelmét.
Aztán  persze ott van az a titokzatos, ijesztő karakter, akivel már az első fejezetben megismerkedtetek, mint Liz első barátja.  Úgy érzem rendesen megkeseríti a főszereplő életét, de hát ettől izgalmas..

A második évadot talán egy hónapja találtam ki, akkor állt össze teljesen a történet.  Be kell valljam, félek attól,  hogy mit fogtok szólni, garantálom,  hogy mindenkinek meglepetés lesz...:)
Tervezem, hogy lesz következő blogom, az alapsztori ott is megvan, Noémi szerint nagyon jól hangzik,
egy  Niall Horan fanfiction lesz.

Szeretném, ha tudnátok,  hogy nagyon hálás vagyok nektek, és imádlak Titeket, mert nélkületek NEM LENNE A BLOG.

Apropó kinézet!
Teljesen új design lesz,  a blog neve ugyanaz marad, ezen az oldalon, viszont kinézetileg teljesen más lesz.
Az új évadban meg fog jelenni egy eddig egyszer sem említett személy, aki teljesen fel fogja forgatni a szereplők életét.. Annyit elárulhatok, hogy senkinek sem ismeretlen ember lesz..:) Az utolsó fejezethez eddig nem nagyon jöttek kommentek, ezért ha meg lesz 11 komment, akkor fog startolni másosdik évad. Tehát most csak rajtatok múlik, hogy mikor kezdődik a második évad..:) Mégegyszer köszönök mindent, mindenkinek további szèp hétvégét!!:) Puszi, Pay.