7.Fejezet** Éjszaka

-Merre találom a fürdőt?-kérdezte Harry
-ott balra-mutattam a fürdő felé.
-Ameddig Harry a fürdőben volt, addog gyors átvettem a hálóingem.
Kilépett Harry a fürdőből, és bementem.
Gyors megmostam a fogam, kifésültem a hajam, majd visszamentem a hálóba, de Harry nem volt ott, a nappaliba ült a kanapén;
-Harry nem jössz aludni?
-Itt alszok a kanapén!
-De azon nem lehet rendesen aludni!
Gyere be hozzám!
-De nem akarom, hogy kellemetlen legyen Neked!
-Jajj ne viccelődj!
Kézen fogtam, és behúztam a szobámba.
-Keresek egy takarót!
-Oké
Elkezdtem kutatni a szekrényben , hosszas keresés után meg is találtam amit kerestem;
Mire megfordultam Harry már az ágyban feküdt egy boxerben, és egy bő piros pólóban.
-ó látom a póló nagy lett...
-Semmi baj!
-itt a takaró.
-Köszönön!
-Szívesen!
Lefeküdtem mellé, felé fordultam. Mindketten könyéken támaszkodtunk.
-Miért pont én-kérdeztem.
-Micsoda?-nézett rám értetlenkedve
-Miért pont velem vagy?
Annyi szép lány van rajtam kívűl Londonban!
-a közeledbe sem érnek-majd amikor kimondta rámmosolygott, megint előjött bennem az a fura érzés, mikor megláttam gödröcskéit.
-és az a csók az étterembe ...
-az már tökéletes volt Liz!
-ja eléggé.
-de ha nem baj most aludnék!
-semmi baj Liz!
-És Harry köszönöm a ma estét!
Jó éjt Harry!
-Neked is.
2 perc múlva már aludtam...
Olyan hajnali 2 körül csak forgolódtam, nem volt sehogy sem kényelmes...
Harry mellkasára hajtottam a fejem, és párc múlva megint aludtam...;
-Szia Vanda!
-Liz, vigyázz hazafele!
-okè persze!
Egyedül sétáltam az egyik lámpa nélküli utcán, kicsit bennem volt a félelem.
-Hello Elizabeth!
Össterezzentem, mert tudom ki szólt hozzám.
Megfordultam és ott állt Daniel.
-Már azt hittem elfelejtettél cica!
Féltem.
Tudtam Dan bármire képes.
-Hagyj engem békén!
-Hát még mindig nem érted?
-De mit?
-Azt, hogy bármikor elfuthatsz, de örökké az enyém vagy!
-Én nem szeretlek fogd fel végre!
-Nagyon rossz válasz!
-Most pedig velem jössz!
-Azt már nem!-szólt egy ismerős, számomra kedves hang.
-Mert mi lesz superman!
-Hát ez!
Harry és Dan óriási verekedésbe kezdett.
-Harry hagyjátok abba!-próbáltam szétválasztani őket, de mintha ott sem lettem volna.
-NEEEEEEEE!
-Liz! Liz jól vagy?
-Harry?-mondtam csukott szemmel.
-Itt vagyok semmi baj!
Majd megölelt.
Kinyitottam a szemem,majd szembetaláltam magam Harry aggodalommal teli arcával.
-Mi történt?-kérdeztem.
-Hát aludtunk és egyszer csak arra keltem, hogy sírsz, és kiabálsz.
-Mit álmodtál?
Nem akartam Harry ezzel terhelni, hogy  mostanában olyan rémálmaim vannak, hogy Ő és Dan verekednek.
Nem akartam, hogy ez megtörténjen , mert ha elveszíteném Harry-t akkor végem lenne.
-Már el is felejtettem...
-Nem baj, ha a fejemet Rád hajtom?
-Persze .
Majd egy puszit nyomott a homlokomra.
Egymás karjaiban aludtunk el...