9.Fejezet** Különleges nap

*Visszaemlékezés*
Niall szemszöge
Egy újabb koncert...
Egy ugyanolyan átlagosan unalmas nap...
Gondoltam mielőtt felkeltem.
Éreztem , tudtam, hogy ma valami fura dolog fog történni...
Talán találkozok egy lánnyal...
Néha elég nyomasztó, hogy én még szingli vagyok.
Bár Harry is szingli, de Ő bármikor bevállal egyéjszakás kalandokat...
Én nem ilyen vagyok, nekem egy lány nem az ágyban kell csak...
Hanem én szeretni akarok valakit...
-Jó kis koncert volt, mi?-kérdezte Liam.
-De, persze- elég rossz, hogy nem találkoztam ma senkivel.
Persze nem fog besétálni a színfalak mögé senki...
Ahogy ezt kimondtam belépett ide egy szőke, és egy barna hajú lány.
Mindkettő gyönyörű...
A szőkéhez odament Harry.
A szőke felém fordította a barnát, és felém mutatott.
A barna hajú elég izgatott lett, mikor meglátott.
Felém indult...
Mégiscsak találkozok valakivel...
-Öh szia! Vanda Stein vagyok!
Milyen gyönyörű neve van, és szép is...
-Szia, Niall Horan!
Kicsit felnevetett;
-Tudom, nincs kedved holnap elmenni kajálni?
-De, és most nem tudunk beszélgetni?
-De, persze!
-Az jó, ha hozzánk megyünk?
-oké, de a többiek?
-Zayn Perrihez megy, Liam Daniell-el utazik el, Louis Eleanornál lesz!
-Rendben.
Na végre!
Egy normális directioner!
-A szőke lány a barátnőd?
Igen, Ő Elizabeth!
-Látom jóban van  Harry-vel!
-Igen, de ezt négyszemközt mondom el inkább!
-Akkor gyere, hátul parkoltam le!
-oké.
El sem hiszem, hogy Harry megint  talált egy lányt, akit ágyba vihet , aztán eldob, mint egy megrágott rágót...
14 perc múlva meg is érkeztünk.
Kinyitottam az ajtót, és bettessékeltem Vandát.
Vanda szemszöge
Egy gyönyörűen rendezett kert után, egy folyosón mentünk végig, melynek végén egy lánccal is rögzített ajtó volt.
Niall rögtön a szobájába vezett, így nem láttam túl sokat a házból.
-Szóval Harry megint ágyast talált magának- mondta Niall.
-Micsoda?? -hebegtem
Niall járkálni kezdett a szobájába.
-Hát tudod Vanda, Harry egy ideje mindig más lányt hoz fel magával, arra a bizonyos célra!
-Tessék?
-Harry szerintem Elizabeth-el ugyanezt csinálja jelen pillantaban is!!
-Az nem lehet!
Liz nem olyan, most szakított a barátjával!
-Ha Harry lemeri támadni akkor  velem gyűlik meg a baja!
-Öh hozok pezsgőt!-mondta Niall
-Rendben.
Niall kiment a szobából.
Nem hagyhatom, hogy Harry kihasználja Lizt!
Fel kell hivnom.;
-Sajnálom, de a keresett szám jelenleg nem elèrhető.
-A francba!
-Mi a baj?-jött vissza Niall.
-Liz nem veszi fel!
-Mondtam!
-nem, Liz nem ilyen!
-inkább igyunk!
-Rendben.
Az ötödik pohár pezsgő után:
-Igyunk arra, hogy megismertem egy gyönyörű, barna hajú szépséget!
-Igyunk!
Jobb Niall-lel lenni, mint gondoltam.
Féltem egy picit, hogy Niall olyan beképzelt, mint a többi szupersztárocska...
Kedves, megértő, jófej.
Holnap viszont mindenképp beszélnem kell Liz-zel.
Remèlem nem feküdt le Harry-vel...
*Visszaemlékezés vége*

8.Fejezet** Reggel

Kissé összehúztam a szemem, mikor megéreztem a reggeli napfényt.
Teljesen magamra csavartam a takarót.
De nem bírtam visszaaludni.
Hunyorogva kinyitottam a szemem.
Elém tárult Harry tökéletesen szívdöglesztő arca.
Épp engem nèzett;
-Jó reggelt!
-Neked is!
-Nem álmodtál rosszat?
-Nem.
Csinálok reggelit!
-Segítek szívesen.
-Nem, Te vagy a vendég!
Felkeltem, felkaptam a fekete selyem köntösömet.
Kivettem a hűtőből négy tojást.
Felraktam a tojásokat sülni.
-Jöhetsz Harry!
-Megyek!
-Amugy most megháláltam a vacsit!
-Köszi, hogy itt aludhattam!
-Szívesen, és bármikor máskor is!
Válaszul rámmosolygott.
-Mit eszünk? Már elég éhes vagyok!
-Hát Mr.Styles egy egyszerű  tojásrántotta megfelel?
-Másra nem is vágytam!
-Akkor jó.
Úgy veszem észre Harry szereti ha Mr.Styles-nek hívom.
Harry leült az asztalhoz, odavittem a tojást az asztalhoz.
-Harry vegyél!
-A hölgyeké az elsőbbség!
-A-a ma a vendégé!
-Rendben.
Miután megettük a reggelit, lementünk a parkba.
-Harry nem kell ma dolgoznod?
-Hétvégén én is pihenhetek!
-És nem fognak kereseni a többiek?
-Hagytam üzenetet Louisnak!
-oké.
Több órán keresztül sétáltunk  a parkba.
Most már tényleg rengeteget tudtam Harryről, és ő is rólam.
Amikor Harryvel vagyok mindig hihetetlenül jól érzem magam.
Harry olyan, mint az a gyönyörű kert amit az étteremben mutatott.
Egyszerüen elfelejtem minden gondom, bánatom.
Egyre jobban kezdem elfogadni, hogy nem bírok ellenállni Harry-nek.
Pedig nem akarok belekezdeni egy új kapcsolatba. Talán túlságosan fèlek, hogy újra csalódnom kell.
Egy újabb szakítást nem bírnék ki...
-Akkor nyolcra jövök érted.
-Rendben, várlak!
Egy puszit nyomott a homlokomra...
Emlékszem milyen volt az a csók az étterembe.
Azok a telt ajkai...
Azt hiszem felkéne hívnom Vandát...
-Szia Vanda!
-Haló! Liz?
-Igen! Nincs kedved átjönni beszèlgetni?
-De, Szívesen!
4 órára ott vagyok!
-Oké.
Olyan zavartnak tűnt Vanda hangja...
Kíváncsi vagyok mi történt Vanda- és Niall között...
Harry elfeldteti velem az összes bánatomat...
Megint tudok mosolyogni...

7.Fejezet** Éjszaka

-Merre találom a fürdőt?-kérdezte Harry
-ott balra-mutattam a fürdő felé.
-Ameddig Harry a fürdőben volt, addog gyors átvettem a hálóingem.
Kilépett Harry a fürdőből, és bementem.
Gyors megmostam a fogam, kifésültem a hajam, majd visszamentem a hálóba, de Harry nem volt ott, a nappaliba ült a kanapén;
-Harry nem jössz aludni?
-Itt alszok a kanapén!
-De azon nem lehet rendesen aludni!
Gyere be hozzám!
-De nem akarom, hogy kellemetlen legyen Neked!
-Jajj ne viccelődj!
Kézen fogtam, és behúztam a szobámba.
-Keresek egy takarót!
-Oké
Elkezdtem kutatni a szekrényben , hosszas keresés után meg is találtam amit kerestem;
Mire megfordultam Harry már az ágyban feküdt egy boxerben, és egy bő piros pólóban.
-ó látom a póló nagy lett...
-Semmi baj!
-itt a takaró.
-Köszönön!
-Szívesen!
Lefeküdtem mellé, felé fordultam. Mindketten könyéken támaszkodtunk.
-Miért pont én-kérdeztem.
-Micsoda?-nézett rám értetlenkedve
-Miért pont velem vagy?
Annyi szép lány van rajtam kívűl Londonban!
-a közeledbe sem érnek-majd amikor kimondta rámmosolygott, megint előjött bennem az a fura érzés, mikor megláttam gödröcskéit.
-és az a csók az étterembe ...
-az már tökéletes volt Liz!
-ja eléggé.
-de ha nem baj most aludnék!
-semmi baj Liz!
-És Harry köszönöm a ma estét!
Jó éjt Harry!
-Neked is.
2 perc múlva már aludtam...
Olyan hajnali 2 körül csak forgolódtam, nem volt sehogy sem kényelmes...
Harry mellkasára hajtottam a fejem, és párc múlva megint aludtam...;
-Szia Vanda!
-Liz, vigyázz hazafele!
-okè persze!
Egyedül sétáltam az egyik lámpa nélküli utcán, kicsit bennem volt a félelem.
-Hello Elizabeth!
Össterezzentem, mert tudom ki szólt hozzám.
Megfordultam és ott állt Daniel.
-Már azt hittem elfelejtettél cica!
Féltem.
Tudtam Dan bármire képes.
-Hagyj engem békén!
-Hát még mindig nem érted?
-De mit?
-Azt, hogy bármikor elfuthatsz, de örökké az enyém vagy!
-Én nem szeretlek fogd fel végre!
-Nagyon rossz válasz!
-Most pedig velem jössz!
-Azt már nem!-szólt egy ismerős, számomra kedves hang.
-Mert mi lesz superman!
-Hát ez!
Harry és Dan óriási verekedésbe kezdett.
-Harry hagyjátok abba!-próbáltam szétválasztani őket, de mintha ott sem lettem volna.
-NEEEEEEEE!
-Liz! Liz jól vagy?
-Harry?-mondtam csukott szemmel.
-Itt vagyok semmi baj!
Majd megölelt.
Kinyitottam a szemem,majd szembetaláltam magam Harry aggodalommal teli arcával.
-Mi történt?-kérdeztem.
-Hát aludtunk és egyszer csak arra keltem, hogy sírsz, és kiabálsz.
-Mit álmodtál?
Nem akartam Harry ezzel terhelni, hogy  mostanában olyan rémálmaim vannak, hogy Ő és Dan verekednek.
Nem akartam, hogy ez megtörténjen , mert ha elveszíteném Harry-t akkor végem lenne.
-Már el is felejtettem...
-Nem baj, ha a fejemet Rád hajtom?
-Persze .
Majd egy puszit nyomott a homlokomra.
Egymás karjaiban aludtunk el...

6.Fejezet** Vacsora

-Hova megyünk Harry?
-Meglepi!
-Na, áruld el!
-Győzz meg!
Győzzem meg, de hogyan?
-Harry! segíts, azt hiszem belerepült a szemembe egy bogár!
-Melyikbe?
- a bal oldaliba!
Egy könnyed mozdulatommal közel húztam magamhoz, ès megcsókoltam.
Szája széles mosolyra húzódott, mikor elváltunk.
-Cseles! és még mindig meglepi!
Persze még egy csókért meggondolom magam...
-Ahha, persze.
-Akkor menjünk tovább.
Láttam a szemeibe a csalódottságot, de megérdemelte.
Kis idő múlva egy gyönyörűen kivilágított étteremnél álltunk.
-De gyönyörű! -akadt el a lélegzetem.
-Látod, ezért megérte az a csók, ráadásul nem volt rossz!- sunyin mosolygott.
Felé fordultam.
-Nem volt rossz?
Tényleg rosszul csókolok?-átváltottam felháborodott hangnemre.
-Tökéletesen csókolsz, csak én nem voltam felkészülve!
-aham.
-igen.
Hirtelen megölelt.
Nem számítottam rá, de jól esett.
Örültem, hogy ennyire törődik velem, és nem akarja, hogy rosszul érezzem magam.
-Így már jobb?
-Sokkal.-válaszoltam örömbe.
-Akkor menjünk.
Beléptünk az étterembe, és Harry elkapta a karomat, majd szinte futottunk a leghátsó, két oldalról körülvett asztalhoz.
Gondolom észrevette kérdő tekintetemet;
-Csak nehogy feltűnést keltsünk, vagyis keltsek.
Nem akarom, hogy a rajongók észrevegyenek, mert akkor szétszednek.
-Köszönöm
-Mit eszel?
-öhm cézár salit! az a kedvencem!
-hát oké.
Ebben a pillanatban megjelent egy pincér az asztalnál;
-Mit hozhatok?
-Egy cézár salit, és egy sajtos hamburgert-mondta Harry
Elment a pincér és megszólalt Harry:
-Egyedül laksz?
-Igen.
-a szüleid?
-Apa öt éves koromba lelépett, Anya a tesómmal Manchester- ben lakik.
-Ó sajnálom.
Egy könnycsepp indult útnak.
Harry letörölte.
-Tényleg sajnálom.
-Hát ami megtörtént, azon nem lehet változtatni.
Épp amikor végigmondtam ezt a mondatot, meghozták az ételt.
-Köszönjük szépen.-szólt Harry a pincérnek.
-Akkor hát jó étvágyat Elizabeth!
-Köszi, neked is, de inkább hívj Liz-nek!
-Ó bocsi Liz.
10 percig nem is szóltunk egymáshoz.
Miután megettük a kajàt, nagyon sok mindent megtudtam Harry-ről.
A pincér kihozta a számlát, épp nyúltam a táskámért, hogy kivegyem a pénztárcát, de Harry elkapta a kezem.
-Ezt sajnos nem engedhetem meg.
-Harry ne szórakozz, kifizetem.
-Nem.
-De én...
Mutatóujját a számhoz nyomta;
-Nem.
-Akkor had háláljam meg!
-Rendben.
Felállt, és felém nyújtotta kezét.
Megfogtam, a másik kezemmel a táskámat akartam magamhoz venni de Harry gyorsabb volt.
-Majd én viszem.
Fogtam Harry kezét,  a hátsó ajtó felé vezetett.
Mikor kinyitotta, még egy ajtó volt ott.
Becsukta azt amelyiken bejöttünk.
Ott álltunk szinte sötétségben a két ajtó között.
-Kérlek csukd be a szemed!-szólt Harry.
Kissé megijedtem, de amikor biztatásul megéreztem Harry telt ajkait az enyémeimen, elszállt nyagyon messze a félelmem.
Becsuktam a szemem.
Eltávolodtunk. Harry elengedte a kezem, és hallottam az ajtó nyilódást, és Harry léptei távolodását.
-Most már kinyithatod!
Kinyitottam a szemem, és mintha csak egy távoli világba röppentünk volna...
Egy kavicsos ösvény vezetett egy gyönyörű szökőkúthoz, mindenhol szabályos sorrendbe ültetett virágok, és három különféle színű rózsabokrok a sorok végén.
Harry mögöttem állt.
-Tetszik?
-Igen, gyönyörű. Köszönöm, hogy megmutattad ezt a helyet.
-Köszönöm, hogy itt vagy velem.
Rámmosolygott.
Megütötte a fülemet egy gyönyörű lassú zene.
-Táncolsz velem?-kérdezte Harry.
-Igen.
Megfogta a kezem.
A szabad kezét a derekamra tette.
Én a vállára.
Nem is tudom meddig táncoltunk.
Nekem óráknak tűnt...
Időközben a fejem a vállara hajtottam.
-Liz! mennünk kéne, elég késő van.
-Muszáj?
-Igen.
-Jó.
Elindultunk az ajtó felé. Még egyszer visszanéztem.
Nem akartam itt hagyni ezt a gyönyörű világot.
Olyan jó lett volna itt maradni Harry-vel, itt békén hagyna Dan, nem lenne semmi baj...
Pár perc múlva már az utcán sétáltunk.
-Merre fele laksz?
-a következő kereszteződés sarkában
-Rendben.
-itt is vagyunk.
Most én kaptam el Harry karját , ami látszólag tetszett neki.
- A másodikon lakok.
Kinyitottam az ajtót, és bementünk a lakásba.
-Hát nem túl nagy, de nekem elég.
-Nagyon szép.
Láttam, hogy a festményeket nézi a falon.
-Ezeket Te festetted?
-igen, de csúnyák. Tényleg nem tetszettek. Igazán levehettem volna..
-Szerintem szépek!
-köszi.
-Itt maradhatok éjszakára?
-Persze.
Van egy pót fogkefém, a tesómnak vannak itt ruhái, talán jók lesznek...
-Köszönöm!

5.**Fejezet Koncert

Iszonyatosan fáztam...
Még jobban magamra húztam a takarót, csak a fejem látszott ki.
Kitapintottam a billentyűzetes telefonomat a párnám alatt.
11 óra volt. El sem hittem, hogy ennyi ideig képes voltam aludni.
Kinéztem az ablakon, és rájöttem miért van ilyen hideg. Vihar volt.
Dörgött és villámlott, és szakadt az eső. Elvégre nyár vége van.
Ráadásul nyitva volt az ablak.
Lassan odamásztam az ágy széléhez, mert a franciaágyam közvetlenül az ablak mellett volt. Az ággyal szemben a ruhásszekrényem van. A szoba másik sarkában könyvesszekrény állt telis-tele a kedvenc könyveimmel. Kiléptem a szobából, talpam kissé fázott a hideg padlótól.
Balra a fürdőszoba van. Egyenesen a nappaliba érhetünk ami egy plazma tv-ből, egy kanapéból, és elötte egy üvegasztal áll, ami az előző havi fizetésemből vettem.
A hálótól jobbra egy kicsiny konyha van, ami pont elég nekem.
Rendbe szettem magam, és úgy döntöttem nem megyek le a pékségbe, mert hülyének néztek volna ha ilyenkor veszem meg a reggelit.
Ezért összedobtam egy salátás szendvicset.
Ma van a koncert!
Azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon miyen lesz esőben, vagy talán eláll addig.
Úgy döntöttem megnézem a Twitterem. Mivel a telefonom elég régi, be kellett kapcsolnom a laptopom.
Még anyától kaptam érettségi után. Szerettem, mert fehér színű, igazából a feketét nem szeretem.
Bejelentkeztem és láttam hogy jött egy üzim;
Szia! Elfelejtettem mondani, hogy a jegyet lefoglaltam neked. Nem kell kifizetned. Várlak. ;)
Harry
Vagy tízszer elolvastam Harry üzenetét. Örültem neki, hogy ennyire számít rám...
Fél hatkor elkezdtem készülődni, mert Vanda hat órára jön ide, a koncert pedig háromnegyed hétkor kezdődik.
Mivel délután elállt az eső, és gyönyörűen süt a nap, nem kell rétegesen öltöznöm. A hajamat gyors megmostam. Egy rószaszín short-ot választottam, hozzá egy bő fehér inget. Ès egy medálos hosszú nyakláncot.
Csengettek.
Felkaptam a táskámat, és szaladtam az ajtó felé.
-Szia Vanda!
-Szia Liz mehetünk?
-Persze, csak bezárkozom.
Gyors bezártam az ajtót a kulcsokat a táskámba dobtam, ès már mentünk is a csarnok felé...
A kasszánál egy kedves hölgy ült.
-A nevét kérném!
-Elizabeth Clark.
Elkezdett mosolyogni, ami eléggé meglepett.
-Mr.Styles külön jegyet foglalt magának!
-Öhm köszönöm.
Átadta a jegyeket, ès elindultunk a tömeg végtelennek tűnő tengere felé.
Vanda megfogta a kezem, nehogy elhagyjuk egymást.
Körübelül a harmadik "ember sorfalnál " álltunk.
Most, hogy megálltunk, jobban szemügyre vettem az embereket.
Mindenhol tini lányok.
-Fogadják sok szeretettel az One Direction-t.
Mindenhol füst volt.
Egyszer csak a füstből kilépett öt fiú.
Lányok ezrei kezdtek sikongatni, kiabálni. Néhányam lökdösődtek, hogy lássák a sztárokat.
Megláttam a göndör hajú fiút. A  szívem vadul vert.
Látszólag igen nézte a közönséget.
Végül megtalált. A tekintetünk találkozott.
Rám kacsintott, alig észrevehetően, hogy a rajongók ne vegyèk észre. Hálás voltam, mert nem örültem volna, ha mindenki engem bámult volna...
Már tíz számot elénekeltek.
Mondták, hogy az utolsó a Little Things lesz. Már többször hallottam a rádióba ezt a számot, és eléggé jó volt.
Amikor Harry a saját részét énekelte engem nézett.
Csak nekem énekelte. Ha tudták volna a rajongók... Hát szerintem széttéptek volna...
Elmentek, vège. Gondolataimból az üres színpad zökkentett ki.
Elkaptam Vanda kezét. Elindultunk a színpad mögé.
Vanda amint meglátta Niall-t odarohant hozzá.
Én inkább arrébb áltam meg, Harry ugyis észrevesz.
-Wow!
Megfordultam és Harry ott állt mögöttem.
Picit elpirultam, hogy biztos a fenekemet stírölte.
-Szia Harry!
-Szia. Mehetünk?
-Hova?
-Elmegyünk vacsorázni.
-Oké.
Harry Vandát kezdte nézni;
-Ő a barátnőd??
-igen. Szólok neki aztán mehetünk.
-Rendben
-Hè Vanda! elmegyek Harry-vel!
-okés elleszek.
-Mehetünk Mr.Styles.
Harry szája mosolyra húzódott, megjelentek gödröcskéi, amit nagyon bírtam...

4.Fejezet **Shopping

Miután elment Vanda, elmentem lefeküdni. Fáradt voltam, ès ki kellett pihennem a mai nap fáradalmait. Remélem többet nem meri betolni a képét a kávézóba az a ribanc. Mert még elfut a harci ideg aztán megtépem.
Vettem egy forró fürdőt, aztán ágyba bújtan. 5 perc múlva már az álmok édes világában jártam...:
-Dan állj meg!
-Nem, most megverem, amiért elvett tőlem téged!
-Harry nem vett el, Te csaltál meg!
-Harry kérlek ne!
És csak püfölték egymást, mintha én ott se lennék...
Felébredtem a csengő idegesítő hangjára, habár most örülök hogy megszólalt...
-Szia Liz! mehetünk?
-Mi? Hova?
-Hát vásárolni! ugye nem felejtetted el?
-öhmm izé dehogy!
-akkor miért vagy még hálóingbe?
-Csak elaludtam picit...
De ameddig elkészülök addig gyere be!
-oké!
A vásárlás, teljesen kiment a fejből, hogy megbeszéltük Vandával, hogy 10-re idejön...
Gyors ettem egy sajtos croassant, aztán felvettem a kedvenc feszülős farmeromat, a kék ujjatlanomat, és erre a bőrdzsekimet. A hajamat konytba kötöttem.
-Mehetünk!
-Na végre!
Fél órával kèsőbb:
Elsőnek a kedvenc butikunkat céloztuk meg.
Nagyon sok ruhát megpróbáltunk.
Èn végül egy pöttyös inget, egy egy elől rövid, hátul hosszú rózsaszín szoknyát és egy olyan "lyukas farmert vettem".
Aztán átmentünk egy fürdőruha boltba.
Sok próbálgatás után egy olyan bikinit vettem, amit pink-aqua színű, és a felső része pánt nélküli.
Ezután ittunk egy kávét, majd betértünk egy cipőboltba.
Vettem egy fehér converse-t, és egy fekete magassarkút.
Fél nyolckor értünk haza.
Vanda bejött egy kicsit, hogy megnézzük egymás új szerzeményeit.
Főztem teát is, végül fél tízkor ment haza.
Igaza volt, tényleg hiányzott egy csajos nap. Jó hogy van egy barátom akiben megbízom, és elvagyok vele, akár egész nap.
Bepakoltam a szekrénybe a ruhákat, és lehuppantam a kanapéra. Még tíz perc volt a kedvenc sorozatomig, a Miami Helyszínelőkig.
Holnap koncert.
Holnap ismét láthatom Harry-t.
Sőt énekelni fog.
Fura érzéssel töltött el az, ha akár csak Harry nevére gondolok...
Háromnegyed 11-ig tartott a sorozatom, a mai rész arról szólt hogy volt két barátnő, akik elmentek úszni.
Az egyik lány kiment a mosdóba,mire visszajött a barátnője megfulladt, a holtteste ott úszott a vizen.
Horatio és csapata miután megvizsgálták a holttestet, ütés nyomokat találtak rajta.
A másik csajt meggyanúsították mert látták őket veszekedni, aztán  aztán meg egy fura pasassal beszélt. Azt hitték felbérelt valakit, hogy nyírja ki a barátnőjét. Aztán bevallotta, hogy a halott csaj pasija megfenyegette, hogy ha elmondja valakinek, hogy megfogja ölni, akkor ő is meghal, mert beleszeretett. A végére a másik csajt is holtan találták.
A végére el is sírtam magam...

Légyszi :)

Kedves olvasók!
Nagy örömömre az oldal elérte 208-as látogatottsági számot.
Nos mivel ilyen sokan vagyunk, kérlek Titeket, hogy írjatok megjegyzést, hisz akkor tudom, hogy mit változtassak,mert nekem fontos  a Véleményetek.
Köszönöm szépen. Ma jön a következő rész. És talán vasárnap, de lehet hogy már szombaton a másik.
~P

3.Fejezet** Barátság

*Vanda szemszöge*
-Elizabeth jól vagy? Mi történt?
-Szakítottunk Dan-nel, pontosabban én szakítottam vele.
Amint kimondta ezeket a szavakat még inkább csak sírt.
-Miért?
Remegett a szája, láttam rajta, hogy nehezére esik kimondani.
-Megcsalt!
-Jaj Liz úgy sajnálom!
Na, ne sírj már!
-De szerettem, nem érted??
-De értem. Én tudom a legjobban, én ismerlek legeslegjobban!
Hirtelen megölelt, magam is meglepődtem reakcióján. Azt hittem visszavág de nem.
Ő a legjobb barátnőm. Szinte mindha tesók lennénk. Tényleg sajnáltam, mert én tudom mennyire szerette Dant.
De az a mocsok kihasználta.
-De képzeld összefutottam Harry Styles-sel!
-MiMicsoda??
-Amikor futottam a parkban nekimentem, és meghívott a koncertre, de Te is jössz!
-Ez komoly? Ès találkozhatok Niall-lal?
-Hát ha akarsz?!
-Uristen!
-Ja és bocsi az előzöért!
-Semmi baj, tudod, hogy én mindig veled vagyok!
-Mi lenne velem nélküled?
-Nem lenne egyszerű!
És tetszik Harry?
-Hát... helyes meg minden de...
-De mi?
-Most szakítottam Dannel meg már is pasizzak?
-Miért ne?
-Hát ha Te mondod...
-Huh de rég töltöttünk el egy csajos napot!
-Mit szólnál Vanda, ha holnap shoppingolnánk?
-azt hogy jó lenne, és hát a koncert!
-biztos jó lesz!
*Elizabeth szemszöge*
Vanda felállt a kanapèról:
-Bocsi de mennem kell dolgozni!
-Jajj semmi baj, örülök, hogy átjöttél!
-Szia.
Most érzem azt igazán, hogy milyen is az, hogyha valakinek van egy igaz barátja. Aki mindig velem van jóban, rosszban.
Aki mindig felnyitja a szemem arról, hogy minden rosszban van jó. A rossz az, hogy szakítottam Dannel, a jó az , hogy találkoztam Harryvel akivel akármi történhet még...

Eközben:
*Harry szemszöge*
Tényleg meglepett, hogy egy ilyen gyönyörű lány a karjaimba esett.
Örülök, hogy Ő nem olyan őrült rajongó, hanem olyan normális, és hogy én mondhatok el neki mindent magamról. Remélem eljön holnap a koncertre.
-Hazz, miért ábrándozol?
-Louis, most kizökkentettél.
Leült elém az ágyra.
-Csaknem egy lány?
Louis a legjobb haverom...
Neki elmondhatom.. Benne megbízom 100%-ig.
-Hát amikor jöttem próbára a parkba, nekem jött egy szép lány...
Aztán leültünk az egyik padra mert épp sírt...
-De miért?
-Most akarom mondani!
-Ja bocs
-Épp akkor szakított a barátja vele; tényleg nem értem, hogy tudott egy ilyen káprázatos lányt megcsalni.
De elhívtam a koncertre, el ne felejtsek VIP jegyet foglalni neki.
-Hát sok sikert Haver!
-Kössz
Vállon veregetett, aztán kiment a szobámból.
Persze, neki egyszerű, Ő boldogan èl Eleanor-ral. De talàn most nekem is sikerül talàlnom egy olyan barátnőt,aki magamért szeret...

2.Fejezet** Zavar

Teljesen össze zavarodtam. Nem bírtam felfogni, hogy történhetett velem 20 perc alatt ennyi minden.
Szakítottam azzal akit a legjobban szerettem, aki a legjobban ismert, aki ismeri minden titkomat, félelmemet. De úgy érzem nem fogja annyiban hagyni, attól tartok, fogom még látni. Egyszerűen azt hittem Ő az a bizonyos nagy Ő...
"Visszaemlèkezés"
-Kicsim, ígérd meg, hogy vigyázol magadra!
-Megígérem Anya! Amint végeztem a munkával felhívlak!
-okés, szia!
Pár könny csordogált az arcomon. Teljesen egyedül voltam ebben a hatalmas városban.
Csak magamra számíthattam. Lehúztam az esernyőmet. Beléptem kávézóba.
A főnököm azt mondta első héten a pultnál állhatok, a következő héten már lehetek pincér..
Beálltam a pult mögé, várva az első vevőket.
Az első vendég egy ázott fiú volt , nem láttam nála esernyőt, és nem kocsival jött, ugyhogy szegényem eléggé elázott.
Barna, egyenes haja nem volt hosszú, de nem is rövid , melyről csöpögött a víz, szintúgy a ruhájáról. Mikor a pult felé közeledett hatalmas tócsákat hagyott maga mögött.
-Szia! Mit adhatok?
-Hello, egy coca cola-t kérek.
-Rendben.
Feltűnt, hogy miközben kimentem a raktárba, tetőtöl talpig végigmért.
Amikor öntöttem a pohárba a kért italat, le sem vette rólam a szemét. Ránéztem, és találkozott a tekintetünk, mire én elmosolyodtam.
-Tessék, a cola. Azzal odanyújtottam neki a poharat.
-Köszönöm. öhm mi lenne ha mikor végzel idejövök, és elmennénk egy buliba?
-Ooké. 8-kor végzek.
Lerakta a pénzt, és elindult.
-Akkor nyolckor, szia! Ja és az aprót tartsd meg.
-Szia.
Miután elment felmostam a padlót.
Hihetetlen, hogy  még  csak egy hete vagyok  itt , de már randira hívtak.
Nem volt  nagy forgalom a  kávézóban.
Talán a rossz  időjárás miatt .
20:01 -kor még nem volt itt a fiú.
Kezdtem attól félni, hogy  csak játszott velem, és felültetett.
Eszembe jutott, hogy  fel kéne  hívnom Anyát.
-Szia  Anya!
-Liza! hogy vagy? Minden rendben volt?
-Igen!
Oké, akkor nem is zavarnak, jó éjt!
-Tudod, hogy nem zavarsz, neked is. puszi.
Nem akartam Anyának említeni, hogy buliba megyek, mert ugy is csak aggódott volna.
Észrevettem,hogy ott állt az ajtóban, a barna hajú fiú...
Totál részegek voltunk. Láttam, ahogy közelít hozzám ajkaival. Csókoloztunk. Később azon kaptam magam, hogy Daniel házába voltunk (buli közben egypár dolgot megtudtam róla.)
Újra vad táncba kezdtek nyelveink.
A pólóm időközben lekerűlt rólam.
Hogy egálban legyünk, levettem róla a pólóját.
Izmos teste volt. Tenyeremmel végigsimitottam rajta.
Ekkor két kezet éreztem a mellkasomon.
-Hé Dani!
Állj le!
Még nem akarok lefeküdni veled!
Azzal felálltam az ágyról, és felvettem a pólómat.
-Oké.
De holnap randizunk!
-Amit csak akarsz.
Kiengedett, és elindultam haza...
"visszaemlékezés vége"
Kivettem a hűtőből egy sört, és visszaültem a kanapémra.
Tovább merengtem a múltban...
"Visszaemlèkezés"
*Két hónappal később*
Már egy hete nem láttam Dant. Nagyon hiányzott, persze tartottuk a kapcsolatot telefonon.
A munkája miatt el kellett utaznia Franciaországba.
De ma hazajön...
Az én lakásomhoz jön.
Főztem vacsit hátha éhes lesz.
Kilenckor csengettek.
Kinyitottam az ajtót, és megöleltem Dant.
-Szia Szépségem!
-Úgy hiányoztál! Gyere be.
Ujjaimat nyaka köré fontam, Ő a hátamat simogatta csók közben.
Elváltunk, és elindulntunk a hálószoba felé kèzenfogva.
Nem akartam soha elengedni...
Besütött a szobába a reggeli napfény. Többszöri pislogàs után teljesen kinyitottam a szemem.
Ott feküdt mellettem Dani. Izmos felsőteste félig kilátszott a takaró alól.
Benéztem a takaró alá; rajtam csak fehérnemű volt. Dan testét csak a boxere takarta.
Elmosolyodtam a gondolatra, hogy miket műveltünk éjszaka.
Most már csak az övé vagyok...
Egyszer csak megjelent előttem egy göndör hajú gyönyörű fiú képe, aki rám mosolyog.
Ő az, Harry aki akár a mosolyával meg tudja változtatni a világot bennem...
...
"visszaemlékezés vége"
Vanda szemszöge

Bekopogtam az ajtón, de nem nyitott senki ajtót. Rányúltam a kilincsre, és nagy meglepődésemre nyitva volt.
Amikor beléptem, az  a látvány tárult elém, hogy Liz ül a kanapèn, egyik kezèben egy sör volt. Kifejezéstelen arccal bámult maga elé.
-Hé Liz! Jól vagy?
Megrázta a fejét és rám nézett.
Most vettem csak észre, hogy sír.
-Mi történt? Add csak ide!
Kivettem a kezéből az italt, és leraktam az asztalra.
Hirtelen megölelt.
Még soha nem láttam ilyennek Lizt, és ez nagyon nyugtalanított.

1. Fejezet** ~Szakítás

Csak öt éves voltam...
Nem értettem, hogy hova megy Apa táskákkal, meg bőröndökkel.
Csak sírtam, és rohantam utána.
-Apa, hova mész?
-El kell mennem Elizabeth.
Ez volt az utolsó mondata, amit mondott nekem. Azóta nem is láttam többet...
19 éves koromba, miután elvégeztem a gimit, nem tanultam tovább.Úgy döntöttem elmegyek Londonba és ott próbálok szerencsét. Azóta vettem egy kicsike lakást, ahol egyedül élek, de azóta is tartom a kapcsolatot Anyukámmal. Állást kaptam egy elég népszerű kávézóban, ahol pincér vagyok. Itt London-ban megismertem Vandát, aki a legjobb barátnőm lett. Egy év múlva találkoztam valakivel akit szeretek. Ő Daniel. Azonban egy idő után elmúlt a szerelem, mert folyton más lányokkal találkozgat, velem meg csak gorombáskodott...
-Miért nem szakítasz azzal a tuskóval?-Kérdezte Vanda.
-Nem, olyan egyszerű-válaszoltam, pedig egész más oka volt.
-Félsz tőle,mi?
-Hát, izé öhmm lehet.
-Túl kell lépned rajta!
-Jó oké, megpróbálok, de most mennem kell!
-Rendben szia!
Elindultam a padtól amin ültünk Vandával, a parkban.
Beláttam, hogy igaza volt. Egy idő óta Dan tényleg agresszív volt velem, és én azóta félek tőle.
De ez most, más, éreztem, hogy van már nem félek tőle, hogy most valami más fog történni.
Becsengettem, de nem jött ki senki.Mivel volt kulcsom, beengedtem magam.
A konyhába az a látvány tárult elém, hogy ott csókolgatott egy szőke ribancot.
-Dan?
Felém pillantottak mindketten, és rájöttem, hogy láttam a kávézóban már ezt a csajt.
-Liz, mit csinálsz itt?
-Már semmit!
Azzal ledobtam a kulcsot a földre, és könnyekkel ázott szemmel futottam kifelé.
Fájt, hogy ezt láttam, igaz csak bántott Dan, de tényleg szerettem
-Liz! Állj meg!
-Nem, szakítok veled!-kiabáltam hátra.
Csak futottam a parkba. Nem akartam senkivel találkozni, ezért gyorsítottam a tempón, hogy minnél előbb hazaérjek. Gondolataimból az zökkentett ki, hogy nekimentem valakinek.
A földre estem, de nem néztem fel egészen addig míg meg nem szólított valaki:
-Jól vagy?
Megtöröltem a szemem, és tisztán láttam, hogy ott állt előttem Harry Styles.
-Ne haragudj!
-Ugyan, semmi baj! De hiszen Te sírsz! Mi történt?
Felsegített, és leültünk az egyik padra.
-Hát Harry, megcsalt a barátom.
-Nagyon sajnálom, elég buta lehetett, ha egy ilyen gyönyörű lányt kidobott!-mosolygott Harry.
-Hát egy kicsit.
Ekkor megcsörrent Harry telója.
-bocs, ezt muszáj felvennem!
-Haver, hol vagy már??
A telefonban Louis Tomlinson hangját véltem felfedezni.
-Mindjárt megyek, csak akadt egy gyönyörű problémám.-Megint rám mosolygott.
-Ne haragudj, de mennem kell, hangpróbára.
-Semmi baj!
-Figyelj, lenne kedved eljönni a holnapi koncertre?
-Öh persze!
-Oké, akkor ott, sziia!!
-Szia!
Elindultam, haza, és közben azon törprengtem ,hogyan lehet, hogy pár perce még azt hittem vége van mindennek, erre szó szerint összefutok egy helyes hírességgel.
Ilyen furcsaságok is csak velem történhetnek,gondoltam.

~Szereplők**

Elizabeth Clark 
Amikor öt éves volt, a szülei elváltak. A válás után az Édesanyjával élt tovább.
19 éves korában Londonba költözött.
Kedves, jószívű, néha makacs tud lenni.

Harry Styles
Az One Direction tagja. Kicsit nőcsábász, imádja a nőket, de ettől függetlenül kedves, jófej.

Vanda Stein
Elizabeth legjobb barátja. Szerelmes Niall-ba.
Barátságos, megértő, féltékenykedő típus.


Niall HoranAz One Direction tagja. Tiszta szívből szereti Vandát, imád enni.