Eleanor-ral beszélgettünk, míg a fiúk megbeszélik a hétfői beosztásukat.
Felfedeztük, hogy ugyanolyan telefonunk van, és egyéb csajos dolgokról beszélgettünk.
Nagyon kedves, jobb lányt nem is választhatott volna Louis.
Louis jelent meg a lépcsőn, és felmentek mindketten Eleanorral.
Kimentem a konyhába egy kis vizért, mert azt hittem kiszáradok.
Kiengedtem a hideg folyadékot, és miután megittam, picit körülnéztem a nappaliban.
A szekrények tele voltak családi fotókkal.
Két kéz karolta át a derekam, abban a pillanatban tudtam, hogy Harry az, mert megéreztem csábító illatát.
Állát vállamra hajtotta, és így nézte velem a képeket.
-Nincs kedved elmenni fürdeni? Csak mert üres a fürdőszoba!-Mondta rekedtes hangján.
-Megfontolandó!-Nevettem.
Megint együtt fürdeni Harry-vel?
Nagyon bejött az ötlet!
Megfordultam, hogy a szemébe tudjak nézni.
Megöleltem, kicsit lábujjhegyre álltam, és a fülébe súgtam:
-Benne vagyok!-Suttogtam, és ez nagyon beindította.
Ujjainkat összefűztük, és elindultunk Hazz szobája felé, de útközben Niall kihívott minket a tetőre...
A tetőn van egy hatalmas terasz, de fedett, hogy esőben is ki lehessen menni.
Napozóágyak voltak kirakva, pontosan öt darab.
Középen tüzet lehetett rakni.
Harry felkapott egy nagy pokrócot, mert már hűvös volt, leült a napozóágyra, én az ölébe ültem.
Szorosan Hozzá bújtam, mert fáztam, egy rövidujjú felsőben, és egy rövidnadrágban.
Ránk terítette a pokrócot, és máris nem fáztam annyira.
Olyan jó hangulatban telt az este, égett a tűz, Niall gitározott, énekeltek a Fiúk, sőt engem, és El-t is rávették, hogy énekeljünk.
Mindannyian tapsoltak, Harry egy puszit nyomott a számra.
Mikor felszabadult a fürdő elmentem fürdeni, mert a Fiúk kitalálták, hogy játszanak egy Fifa menetet, de Harry megígérte, hogy bepótoljuk.
Kaptam egy boxert, és egy pólot.
Itt zuhanykabin van, és az egész helység zöld.
Fürdés után megtaláltam Harry parfümét, egy picit fújtam a kezem-re, de nem tudtam betelni ezzel a mennyei illattal.
A póló is árasztotta Harry pasis illatát.
Nagy is volt rám, pont olyan hosszú, hogy nem kellett nadrágot vennem, körübelűl combközépig ért.
Elindultam Harry szobája felé, de leejtettem a karkötőm, felvettem, és közben nekinentem Zayn-nek.
-Bocsi, ne haragudj!-Néztem rá.
-Semmi baj!-Mosolygott.
Benyitottam, Harry az ágyon feküdt, csak egy alsógatya takarta tökéletes testét.
Keze feje alatt volt, szemei csukva voltak.
Leraktam a székre a ruháimat, halkan Harry mellé másztam, és nyomtam egy puszit ajkaira.
Közben elmosolyodott, de sejtettem, hogy nem alszik...
Átkarolta derekam, és fordított helyzetünkön.
-Jól áll a pólóm!-Nevetett.
Homlokát enyémnek döntötte, becsuktam szemem, vártam, sőt azt akartam, hogy megcsókoljon.
Ehelyett kaptam két pillangópuszit.
-Szeretlek Bébi!-Tűrt el egy tincset az arcomról.
Egyik kezével mellettem támaszkodott, másikkal az én kezem fogta.
-Kellesz nekem, Te vagy az életem.-Az Ő szemei is csukva voltak.
-Sajnálom, hogy nem tudtunk együtt fürdeni, de jobbat kapsz!-Mosolygott pimaszul.
-Harry nagyon fáradt vagyok...-Holnap
dolgoznom kell, ki kell pihennem magam, mert mindig nagy a forgalom, főleg hogy nem a pultnál fogok állni, hanem pincérkedek.
-Most Neked csak lazítanod kell-Végre megkaptam azt a csókot, amit egész este vártam.
Nyelve édes táncra hívta az enyémet.
Harry olyan tökéletesen csókol...
Ha lehetne egész nap csak csókolozhatnánk.
Keze fel-le siklott a combomon.
Olyan gyengéd volt az érintése.
Mélyen a szemembe nézett, és elmsosolyodott.
-Biztos?-Komolyra váltott.
-Igen!-Beletúrtam hajába, és egypár tincset ujjaim közé tekertem.
Elkezdte felhúzni a pólóm, közben végig a szemembe nézett.
Szerencséje volt, mert alváshoz nem vettem melltartót.
Amint levette a pólóm, apró puszikkal halmozott el, a nyakamtól kezdve, a hasamig.
Újra visszatért a nyakamhoz, pict megszívta, de ügyelt arra, hogy ne maradjon nyoma.
A szívott területre egy puszit is kaptam.
Amikor az érzékeny pontomat megszívta felsóhajtottam.
Reakciómra el is mosolyodott.
A felső testemet sikeresen ellazította...
-Elizabeth lazulj el kérlek!-Nézett fel.
-De Harry mi van ha ránknyit valaki?-Komolyan ha valaki benyit, akkor eddig tartott a nagy boldogság...
Felmászott hozzám, hogy a szemembe nézhessen.
-Nem kell félned, nem fognak zavarni... Soha többet nem kell félned, itt leszek mindig, és meg foglak védeni mindentől, és mindenkitől.-Már épp nyitottam volna a szám, ujjait ajkaimnak nyomta.
-Képzeld, egyszer benyitottam Louis-ra, amikor Eleanor-ral romantikáztak...-Mosolygott pimaszul.
-Tényleg?-Harry benyitott Louis-ékra?
-Szóval csak lazíts!-Kaptam egy csókot, és egy ölelést...
***
Éreztem az alhasamban az a bizsergető, kellemes érzést.
Ahogyan Harry kényezetetett, és amiket közben mondott persze, hogy hamar elértem a gyönyör kapuit.
-Harry...-Nyöszörögtem, mert nem bírtam megszólalni...
-Engedd el Bébi!-Mosolygott Harry.
Látszólag felemelte a gondolat, hogy a csúcsra vitt.
Hátam ívbe feszült, Harry feljebb tornászta magát, és védelmezően átkarolt.
Hullámként söpört rajtam végig az érzés, legszívesebben sikítottam volna, de nem mertem hangoskodni.
Belekapaszkodtam a bicepszébe, és arcomat nyakába fúrtam.
Helyreállt a légzésem, de nem akartam elengedni Harry-t...
-Minden rendben?-Nevetett.
Az a tökéletes mosolya; Gyönyörű zöld szemei, a gödröcskék...
Csak egy tökéletes ember lehet ilyen istenien helyes...
Persze, tudom senki sem tökéletes, mindenki másban az.
Valaki azt mondja, hogy tökéletes akar lenni, de ezt nem döntheti
el...
Ilyennek születni kell, és Harry pontosan ilyen.
Elengedtem szorításomból, és megcsókoltam.
Szeretem Harry-t, talán megbolondulnék, ha nem lenne velem, rossz is ebbe
belegondolni...
Ki védene meg Daniel-től?
Nem tudom, most hol van, de az biztos, hogy most is azon töri a fejét, hogyan tudna ártani.
Sajnos tudja, hogy mi, illetve Ki a legféltettebb Kincsem.
Fèltem Harry-t Danieltől...
Rettegek a gondolattól, hogy Daniel ártani fog Harry-nek...
Harry felszedte a ruháimat a földről, felültem az ágyon, és felhúztam a pólóm.
Megkaptam a boxert is, gyorsan felkaptam magamra, amin még mindig csak nevetett Hazz.
-Lemegyek vízért!-Felpattantam az ágyról, amikor indultam volna az ajtó fele, elkapta a csuklóm.
-Mutatok valamit!-Mosolygott Harry.
Elhúzta a függönyt, kinyitotta az erkély ajtót, és eltakarta szemeimet kezeivel.
Megfogtam a csuklóját;
-Mondom merre menj!-Utasított.
Léptem egyet előre, mert nagyjából tudtam mi merre van a teraszon.
-Még lépj egy nagyot!-Suttogta Harry.
Hátulról átkarolta derekam, kinyitottam a szemem, és magam előtt láttam egész Londont, kivilágítva. Legjobban talán a London Eye volt kivilágítva.
-Gyönyörű!-Nem találtam szavakat.
Megfordultam, hogy lássam Harry arcát.
Ő is mosolygott. Közelebb hajolt, és megcsókolt.
Talán ilyen gyengéden soha sem csókolt meg...
Miután levegőt kapkodva elváltunk, megöleltem.
Mélyen magamba szívtam Harry illatát.
Arcomat vállára hajtottam.
Pár percig így álltunk, aztán már tényleg lementem vízért, mert kicsit le kell hűtenem magam...
Elindultam a vizzel a lépcsőn, de láttam, hogy valaki a nappaliban a kanapén ül.
A kislámpa megvilágította, de a szőke haja alapján megismertem.
Odasétáltam, még szerencse, hogy ilyen nagy Harry pólója.
-Leülhetek?-Felém fordult Niall, de csak bólógatott.
Leültem mellè, kortyoltam egy kicsit a vízből, és leraktam a kis asztalra.
Niall lefelé nézett...
-Minden rendben?-Néztem rá.
Felemelte fejét, és nem volt valami vidám.
-Vanda nem hívott!-Lecsukta szemeit.
Vanda elfelejtette volna felhívni?
Az nem lehet, mindennél fontosabb neki Niall.
-Lehet, hogy éjszakás!-Próbáltam vigasztalni Niall-t.
-Biztos, hogy nem, mert ma és tegnap is nappalos volt!-Hangja szinte remegett...
-Megpróbálom felhívni!-Mosolyogtam.
Kezdtem aggódni, mert Vanda nem tenne ilyet Niall-lel...
-Rendben.-Felállt, kinyújtotta kezét, megfogtam, és felálltam.
Megfogtam a poharat, és elindultunk a lépcsőn.
Niall a szobájába, én pedig Harry-hez mentem.
Törökülésben figyelt az ágyról, ahogy bementem.
Leültem mellé, és odaadtam a vizet Neki.
Látszódhatott rajtam, hogy valami baj van, mert rögtön észrevette...
Annyira jól ismer, mindig tudja mikor vagyok szomorú...
Pedig mindig próbáltam elrejteni mindenki elől a problémákat...
Az ölébe ültem, és megfogtam a kezét.
-Az előbb beszéltem Niall-lel, ès Vanda nem veszi fel a telefont.-Lehajtottam a fejem.
Államat óvatosan megemelte, hogy a szemébe tudjak nézni.
-Nem lesz semmi baj!-Mosolygott.
Harry mindig megtud vigasztalni, már az is elég, hogy látom, és már is elmúlik minden bánatom...
Kezeimet szorosan dereka köré fontam...
Felálltam, és előkutattam a telefonomat a táskámból.
Tárcsáztam, és amikor már majdnem kinyomtam, mert nem vette fel, beleszólt a telefonba, de nagyon fáradt hangja volt...
-Mondjad Liz!
-Miért nem hívtad fel Niallt?-Most komolyan
aludt? Ezért nem hívta fel? Szerencsétlen fiú meg egész nap várta, hogy hallja a hangját...
-Basszus, teljesen elfelejtettem...
-Akkor odaadom neki a telefont, szia!-Elmutogattam Harry-nek, hogy odaviszem Niall-nek a telefont, mire csak bólintott.
Amilyen halkan csak tudtam elindultam Niall szobája felé...
Nem akartam, hogy a többiek meghallják, hogy itt mászkálok...
Benyitottam Niall szobájába.
Az ágyon ült, de amint beléptem, felém fordult.
Eltátogtam neki, hogy Vanda az, mire felpattant, és odaadtam a telefont.
Inkább kimentem, hogy megtudják beszélni.
A telefont, meg majd áthozza Niall.
Bementem Harryhez, és lehuppantam az ágyra.
Harry mellém feküdt.
-Mikor mész holnap dolgozni?-Nézett rám Harry.
-Négy órakor...
-Akkor elviszlek, és haza is hozlak!-Megfogta a kezem, és megpuszilta az ujjaimat.
Pár perc múlva kopogtak, Harry elvette a telefonomat Niall-től, és becsukta az ajtót.
Visszarakta a táskámba, és visszafeküdt mellém.
Magunkra húzta a fekete selyem takarót, de így is fáztam, szorosan átölelt.
-Jó éjt Bébi!-Súgta a fülembe.
-Neked is Harry!-Becsuktam a szemem, egymás karjaiban merültünk az álmok édesen hívogató világába...
***
Három órakor elköszöntünk mindenkitől, és elindultunk hozzám.
Harry helyet foglalt a kanapén, amíg én elővettem egy fekete csőnadrágot, és a kávézó
logojával ellátott pólómat.
Bementem a fürdőszobába öltözni.
Amikor a nadrágomat átcseréltem, és már majdnem felvettem a pólómat, amikor benyitott Hazz.
Mögém állt, picit zavarban voltam, hogy nincs rajtam póló...
-Szeretnék adni valamit!-Mosolygott.
A tükörben figyeltem, ahogy elővesz a zsebéből egy nyakláncot.
Átrakta vállaimon, és leengedte...
Egy picike papírrepülőt ábrázolt a medál.
Becsatolta a nyakláncot, és előre hajolva adott egy puszit az arcomra.
-Harry...
-Azt akarom, hogy mindenki tudja, hogy az enyém vagy, és szeretlek...-Maga felé fordított, és megcsókolt...
Pontban négykor már vittem az első rendelést a kettes asztalhoz.
Egész gyorsan eltelt a délután, nem is volt nagy forgalom.
Nekem kell bezárnom az üzletet.
Kilenc órakor összeszedtem a cuccom, és vártam Harryt.
21:03-kor nem volt még itt Harry, és belépett egy fekete ruhás srác. az arcába volt húzva a kapucni...
-Sajnálom de zárva vagyunk!-Húztam el a
szám.
Elhúzta a csukját az arcából, félelem kerített hatalmába...
Eszembe jutottak a vágások a lábamon.
Kiesett a kezemből a kávézó kulcsa...
Lassan közelített felém...
Remélem tetszett a rész, hamarosan hozom a kövi részt! :))
~P